Bérfőzési információk

a magánfőzés szabályainak 2016. január 1-jét követő változásairól
Tisztelt Ügyfeleink!
A jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Jöt.) magánfőzésre vonatkozó szabályai 2016. január 1-jével jelentősen módosultak. A változásokról, a fontos tudnivalókról a következő összefoglalóban kívánjuk felhívni a figyelmet:
Változások a fogalom meghatározásokban
Magánfőzés: a párlatnak a magánfőző, több tulajdonostárs magánfőző esetén valamely tulajdonostárs lakóhelyén vagy gyümölcsöse helyén használható, legfeljebb 100 liter űrtartalmú, párlat-előállítás céljára kialakított desztillálóberendezésén a gyümölcstermesztő személy(ek) által végzett előállítása.
Gyümölcstermesztő személynek az a természetes személy minősül, aki gyümölcstermő területtel rendelkezik.
Adófizetés változása – párlat adójegy bevezetése (Újdonság!)
Párlat adójegy igénylésére csak a lakóhely szerinti önkormányzati adóhatóság által regisztrált magánfőző jogosult. Az önkormányzatnál regisztrált, az az önkormányzati adóhatóság által rendszeresített nyomtatványon bejelentett magánfőzőnek magánfőzés keretében történő párlat előállításához 2016. január 1-től – az előállítást megelőzően – párlat adójegyet kell igényelni, beszerezni a lakóhelye szerint illetékes Nemzeti Adó- és Vámhivatal (a továbbiakban: NAV) megyei/fővárosi adó-és vámigazgatóságtól.
A párlat adójegy egy olyan igazoló szelvény, amely adójegyenként egy liter párlat előállítására jogosítja a magánfőzőt. Igazolja egy liter párlat 700 forint jövedéki adótartalmának megfizetését, valamint a magánfőzött párlat eredetét is.
A magánfőzőnek tárgyévi első párlat előállítása előtt, legalább 5 darab 700 forint értékű párlat adójegyet kötelező igényelnie. Mindig a főzés előtt kell az igénylést benyújtani, de lehet előre, az éves tervezett összes mennyiségre is igényelni, ez azonban tárgyévenként legfeljebb 86 darab párlat adójegy lehet és legfeljebb ennek megfelelő mennyiségű párlat (86 liter) állítható elő.
Amennyiben a magánfőző mégis a párlat adójeggyel adózott párlatmennyiségnél többet állít elő, akkor a tárgyév végéig köteles a többletmennyiség utáni párlat adójegyeket pótlólag igényelni, azonban az éves mennyiségi korlátot ebben az esetben sem lehet túllépni.
Az évente előállítható párlatmennyiség túllépése esetén a magánfőzőnek a többletmennyiséget haladéktalanul be kell jelenteni a lakóhely szerint illetékes megyei/fővárosi adó- és
vámigazgatósághoz és azzal egyeztetett módon gondoskodni kell a többletmennyiség megsemmisítéséről.
Fontos tudnivaló, hogy párlat adójegyet csak az a magánfőző igényelhet, aki a desztillálóberendezés megszerzését a tulajdonszerzéstől számított 15 napon belül előzetesen bejelentette a lakóhelye szerinti önkormányzati adóhatóság részére, amely a bejelentésről a teljesítést követő hónap 15. napjáig értesíti az illetékes megyei/fővárosi adó- és vámigazgatóságot. Párlat adójegyeket a vámhatóság kizárólag az önkormányzati adóhatóság értesítését követően tudja kiadni a magánfőző részére. Aki már 2016. január 1. előtt regisztrálta (bejelentette) a desztillálóberendezését az önkormányzati adóhatóságnál annak nem kell azt megismételnie.
Hogyan kell párlat adójegyet igényelni?
A magánfőzőnek a párlat adójegy igénylés kitöltött formanyomtatványát a lakóhelye szerint illetékes megyei/fővárosi adó- és vámigazgatóság részére kell benyújtani. A formanyomtatvány beszerezhető a NAV megyei/fővárosi adó- és vámigazgatóságainál papír alapon, továbbá letölthető a NAV internetes honlapjáról elektronikus (http://www.nav.gov.hu/nav/letoltesek/nyomtatvanykitolto_programok), illetve pdf formátumban (http://nav.gov.hu/nav/letoltesek_egyeb/jovedeki_nyomtatvanyok).
A kitöltött igénylés írásban személyesen, postai úton, telefaxon, vagy elektronikus úton az ügyfélkapun keresztül adható be.
A párlat adójegy megrendelő nyomtatvány adattartalma:
• magánfőző neve,
• magánfőző lakcíme,
• magánfőző adóazonosító jele,
• az igényelt párlat adójegy mennyisége,
• a desztillálóberendezés regisztrálásának helye, tárolási, használati helye,
• nyilatkozat a jövedéki adó megfizetésének módjáról,
• nyilatkozatot arról, hogy a magánfőzésre vonatkozó jogszabályi feltételeknek megfelel-e (gyümölcstermesztő-e, saját tulajdonú gyümölcsből történik a párlat előállítás, nem tartalmaz hozzáadott cukrot a cefre, a tárgyévben bérfőzésben párlatot számára, a háztartás többi tagja részére nem állítottak elő).

A magánfőzött párlat jövedéki adójának megfizetése
Az előzőek szerint igényelt párlat adójegyet a magánfőző kizárólag a párlat adójegy ellenértékének megfizetését követően veheti át.
Célszerű mindig a párlat adójegy igénylés benyújtása előtt a párlat adójegyenkénti 700 forint jövedéki adót a 10032000-01037313-00000000 számú NAV egyéb termékek jövedéki adója bevételi számlára befizetni. 2016 évi első igényléskor legalább 3500 forintot kell befizetni! A befizetést az igénylő lakóhelye szerint illetékes megyei/fővárosi adó- és vámigazgatóság vizsgálja, az igényléstől eltérő összegű befizetés, vagy befizetés hiánya miatt felszólítást küld,
majd a pótlás hiányában elutasítja a megrendelést. A befizetés történhet átutalással, illetve postai készpénz-átutalási megbízással (a NAV megyei/fővárosi adó- és vámigazgatóságainál kérhető sárga csekken). Mind a „csekk”, mind az átutalás közlemény rovatában szükséges a magánfőző adóazonosító jelének feltüntetése.
A párlat adójegyek magánfőzőnek történő átadásáról a megyei/fővárosi adó- és vámigazgatóságok nyilvántartást vezetnek és az átadott- átvett adójegy mennyiségről haladéktalanul értesítik a desztillálóberendezés tárolási, használati helye szerinti önkormányzati adóhatóságot.
Magánfőzés szabályainak ellenőrzése, jogkövetkezmények
A magánfőző desztillálóberendezésének bejelentésével kapcsolatban és a magánfőzés szabályai betartásának ellenőrzésével kapcsolatban – kivéve a magánfőzött párlat jogszabálysértő értékesítését – az önkormányzati adóhatóság jár el.
Az önkormányzati adóhatóság azt a természetes személyt, aki a magánfőzésre vonatkozó rendelkezéseknek egyebekben megfelelve, de a desztillálóberendezés bejelentése vagy párlat adójegy beszerzése nélkül végzi párlat előállítását, vagy a desztillálóberendezés jogszerű birtoklása megállapításához szükséges adatok tekintetében valótlan adatokat ad meg, felszólítja, hogy jogszabályi kötelezettségének tegyen eleget 15 napon belül. Ha a magánfőző a felszólításának határidőig nem tesz eleget, az önkormányzati adóhatóság 200 ezer forintig terjedő bírsággal sújtja.
A magánfőzés szabályainak betartását ellenőrző önkormányzati adóhatóság eljárása során a tényállás tisztázása, továbbá az elkobzás érvényesítése érdekében lefoglalást rendelhet el, továbbá a desztillálóberendezés és az azon előállított termék jogszabályi követelményeknek való megfelelősége tárgyában díjmentesen szakvéleményt kérhet az állami adó- és vámhatóságtól.
Az önkormányzati adóhatóság a magánfőzésre szolgáló desztillálóberendezést és az azon előállított jövedéki terméket lefoglalhatja, ha a magánfőző a desztillálóberendezés bejelentésekor a desztillálóberendezés jogszerű birtoklása megállapításához szükséges adatok tekintetében valótlan adatokat ad meg vagy ha párlatot a desztillálóberendezés bejelentése vagy párlat adójegy beszerzése nélkül állít elő.
Az önkormányzati adóhatóság az általa lefoglalt jövedéki terméket és desztillálóberendezést elkobozza és megsemmisítésre átadja az állami adó- vámhatóságnak, ha a jogsértés kapcsán a jövedéki törvény alapján (0 Ft – 200 000 Ft közötti összegű) bírságot szab ki.
Ha az önkormányzati adóhatóság a magánfőzés szabályainak ellenőrzése során az évente előállítható mennyiségi korlát túllépését észleli, erről haladéktalanul értesíti az állami adó- és vámhatóságot.
2016. évben változatlan maradt az a szabály, hogy a magánfőzött párlat továbbra is kizárólag a magánfőző, családtagjai vagy vendégei által fogyasztható el, illetve kizárólag alkoholtermék- adóraktár részére értékesíthető.
Magánfőzés esetében az adó megállapításához és az adótartozás végrehajtásához való jog 1 év elteltével évül el.
2016. előtt magánfőzésben előállított párlat utáni adózási szabályok
Felhívjuk a figyelmet, hogy a 2016. január 1-jét megelőzően előállított magánfőzött párlatokra továbbra is az előállításukkor hatályos szabályokat kell alkalmazni.
A regisztrált magánfőzőknek a 2015. évben magánfőzés keretében előállított párlat után 2016. január 15-ig kell adóbevallást benyújtani és a bevallással együtt az éves átalányadót (1000 forint) megfizetni a lakóhely szerinti önkormányzati adóhatóságnak, az e célra rendszeresített önkormányzati számlára. Az önkormányzati adóhatóságok elérhetőségeit a https://www.hakka.allamkincstar.gov.hu honlapon is megtalálhatják.
A 2015. évet megelőzően saját fogyasztásra előállított magánfőzött párlatok megmaradt mennyisége továbbra is adómentes marad és továbbra sem kapcsolódik hozzájuk bejelentési kötelezettség.
További fontos információk
Egy tárgyéven belül a természetes személy vagy bérfőzetőként vagy magánfőzőként jogosult párlatot előállíttatni, illetve előállítani.
Az előbbi szabály vonatkozik az egy háztartáson belül élőkre is.
Amennyiben egy háztartásban több bérfőzető vagy több magánfőző él, az éves 86 liter mennyiségi korlát szempontjából az általuk főzetett, illetve főzött mennyiségek egybeszámítandók.

Hírek a lehetséges jövedéki változásokról 2014.11.11:

A következőkben összefoglalom a 2014. október 21-én megjelentetett T/1705. számú törvényjavaslat jövedéki termékek ( kivonat ami érdekes számunkra ) és azokkal végzett tevékenységek szabályozását érintő jogszabályi rendelkezéseket.

A 0 %-os szeszadó ideje lejárt…. Ennek az összefoglalásának a bemutatására azért vállalkoztam mert elég sok marhaság látott napvilágot a sajtóban és talán érdemes a tervezetet valójában megismerni amit 2014.11.18.-án fogadhatnak el.

NAV hivatalos tájékoztatása:

A jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Jöt.) bérfőzött párlat utáni adófizetési kötelezettség megállapítására vonatkozó szabályai 2015. január 1-jétől megváltoznak.
A Jöt. hatályba lépő rendelkezései értelmében a szeszfőzdében bérfőzés keretében, a bérfőzető alapanyagából egy bérfőzető részére évente legfeljebb 50 liter mennyiségig előállított bérfőzött párlat adója – az alkoholtermékek tekintetében meghatározott adóalapra számítva – az eddigi kedvezményes 0,- forintról 167 000,- forintra változik. 50 liter bérfőzött párlatnak 50 liter 86 térfogatszázalékos gyümölcsszesz, azaz 43 hektoliterfok mennyiségű bérfőzött párlat felel meg.
A változással összefüggésben felhívjuk a figyelmet arra, hogy a 2014. évben előállított, azonban a bérfőzető részére 2015. január 1-jét követően átadott párlat után fizetendő jövedéki adó összegét minden esetben az átadás- átvétel időpontjában hatályos adómérték alapján (50 liter gyümölcsszesz mennyiségig 1670,- forint/hektoliterfok, a felett 3.333,85,- forint/ hektoliterfok) kell megállapítani.
A jogszabályváltozásra tekintettel a Bérfőzési napló nyomtatvány adattartalma és formátuma a jövőben módosításra kerül, azonban a jelenleg használatban lévő Bérfőzési naplók 2015. január 1-jét követően időbeli korlátozás nélkül továbbra is megvásárolhatók és felhasználhatók.
A készleten lévő Bérfőzési naplókat a mellékelt útmutató szerint úgy szükséges kitölteni, hogy a származási igazolványon a bérfőzető részére kiadott párlat vámtarifaszáma helyett annak KN kódja szerepeljen. A bérfőzött párlat után fizetendő bérfőzési szeszadó mértékét és összegét a származási igazolvány szürkített mezőjének megosztásával szükséges a nyomtatványon rögzíteni.
Budapest, 2014. december
Nemzeti Adó- és Vámhivatal

Magánfőzdéknek hivatalos NAV tájékoztató:

2015. január 1-jével a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003. évi CXXVII. törvény magánfőzésre vonatkozó szabályai módosultak.
A módosítások értelmében a magánfőző a desztillálóberendezés beszerzését köteles bejelenteni a beszerzést követő 15 napon belül a lakóhelye szerinti önkormányzati adóhatósághoz. A magánfőző köteles megőrizni a desztillálóberendezés megszerzésének jogszerűségét igazoló iratot és egy ellenőrzés esetén azt bemutatni.
A 2015. január 1-jét megelőzően beszerzett desztillálóberendezések esetében a bejelentést 2015. január 15-ig kell megtenni a magánfőző lakóhelye szerinti önkormányzati adóhatósághoz.
A bejelentésnek tartalmaznia kell a magánfőző természetes azonosítóit, lakcímét, elérhetőségi adatait, adóazonosító jelét, a desztillálóberendezés feletti tulajdonszerzés időpontját, a desztillálóberendezés űrtartalmát és tárolásának, használatának helyét, helyrajzi számát, ha az eltér a magánfőző lakcímétől. Több tulajdonos esetén valamennyi tulajdonostárs adatát fel kell tüntetni.
A bejelentés hiányában a desztillálóberendezés birtoklása jogellenes, egy ellenőrzés esetén a vámhatóság a be nem jelentett készüléket elkobozza jövedéki bírság kiszabása mellett.
A magánfőzőnek tárgyévet követő év január 15-éig a magánfőzött párlat utáni adóbevallási és fizetési kötelezettséget kell teljesíteni szintén a lakóhelye szerint illetékes önkormányzati adóhatóság felé. Ezt a kötelezettséget először 2016. január 15-ig kell teljesíteni, a 2015-ben előállított párlat után. A magánfőzésben előállított párlat adója évi ezer forint. Ha a magánfőző nem állított elő tárgyévben magánfőzött párlatot, akkor nem keletkezik a tárgyévre vonatkozóan adóbevallási kötelezettsége.
Az önkormányzati adóhatóság felé fentiek szerint teljesítendő bejelentés és adóbevallás 35/2008. (XII. 31.) PM rendelet 11. és 12. mellékleteiben meghatározott mintáját a felhívás melléklete tartalmazza, a nyomtatványok az illetékes önkormányzati adóhatóságnál is beszerezhetők.
Abban az esetben, ha tárgyévben főzött párlat mennyisége meghaladja az 50 litert, akkor a magánfőző a többletmennyiséget köteles haladéktalanul bejelenteni a vámhatóságnak és a vámhatósággal egyeztetett módon gondoskodni a többletmennyiség megsemmisítéséről.
Budapest, 2015. január
Nemzeti Adó- és Vámhivatal

http://www.nav.gov.hu/data/cms356916/1._melleklet_Leparlo_berendezes_bejelentes.pdf

http://www.nav.gov.hu/data/cms356917/2._melleklet_Maganf_zott_parlat_bevallas.pdf

A jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Jöt.) és a Jöt. egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 8/2004. (III.10.) PM rendelet magánfőzés keretében a tárgyévben 50 litert meghaladó mennyiségben előállított párlat megsemmisítésének szabályai 2015. január 1-jétől az alábbiak.

Magánfőzőnek az a 18. életévét betöltött gyümölcstermesztő személy minősül, aki rendelkezik saját tulajdonú gyümölccsel vagy gyümölcsből származó alapanyaggal és párlat készítésére alkalmas, saját tulajdonú desztillálóberendezéssel.

A magánfőző párlatot kizárólag a lakóhelyén vagy gyümölcsöse helyén használható, legfeljebb 100 liter űrtartalmú desztillálóberendezésen állíthat elő évente legfeljebb 50 liter mennyiségben, amely alatt 50 liter 86 térfogatszázalékos etil- alkoholtartalmú párlatot, vagy legfeljebb ezzel megegyező mennyiségű etil- alkoholt tartalmazó nagyobb párlatmennyiséget kell érteni. 50 liter 86 térfogatszázalék alkoholtartalmú párlat, 43 hektoliterfok párlatnak felel meg (példával szemléltetve 50 térfogatszázalék alkoholtartalmú párlat esetében az előállítható mennyiség 86 liter).

Az évente előállítható párlatmennyiség túllépése esetén a magánfőző a többletmennyiséget köteles haladéktalanul bejelenteni a vámhatóságnak és a vámhatósággal egyeztetett módon gondoskodni a többletmennyiség megsemmisítéséről.

A magánfőzőnek a javasolt megsemmisítési időpontot legalább 3 munkanappal a tervezett megsemmisítést megelőzően, előre kell bejelenteni.

A bejelentésnek az alábbiakat kell kötelezően tartalmaznia:

• bejelentő (magánfőző) nevét,
• adóazonosító jelét,
• postai, telefonos vagy elektronikus elérhetőségét,
• a megsemmisítendő párlat mennyiségét literben,
• a megsemmisítés javasolt helyszínét,
• a megsemmisítés javasolt módját,
• a megsemmisítés javasolt időpontját (naptári nap, óra, perc pontossággal).

A bejelentést a fentiek szerinti adattartalommal, a vámhatóság által készített mellékelt formanyomtatványon vagy a vámhatóság internetes honlapjáról letöltött és kinyomtatott formátumban köteles a bejelentő írásban benyújtani postai úton, telefaxon, vagy elektronikus levélben a megsemmisítés helye szerint illetékes vámszerv részére.

Fontos tudnivaló, hogy a bejelentő által javasolt megsemmisítés csak a vámhatóság – tervezett megsemmisítési időpontig történt – kifejezett hozzájárulása esetén kezdhető meg. A megsemmisítés a vámhatóság részvételének hiányában kizárólag a vámhatóság erre vonatkozó kifejezett hozzájárulása eseten végezhető el.

A vám¬szervek elérhetőségéről az 59.2-es információs füzetből tájékozódhatnak.

http://www.nav.gov.hu/data/cms356061/Bejelentes_nyomtatvany.pdf

Az általános információk következnek ,amelyek 2014-ben érvényesek :

Pálinkafőzdénkben előre egyeztetett időpontban tudjuk fogadni tisztelt bérfőzetőinket. Az egyeztetést telefonon a 20-5425-007-estefonszámon teheti meg.

Mit kell tudnunk a bérfőzetésről? - Alapfogalmak

(A teljes szabályozás 2003. évi CXXVII. Jövedéki Törvényben ismerhető meg.)

A bérfőzés során a pálinkafőzde engedélyese a bérfőzető gyümölcséből, gyümölcscefréjéből állít elő bérfőzött pálinkát.

Bérfőzető: az a 18. életévét betöltött gyümölcstermesztő személy, aki saját tulajdonú vagy vásárolt gyümölcsből (gyümölcsből származó alapanyagból) állíttat elő bérfőzött párlatot.

Adómentesség: A bérfőzető évenként és gyümölcstermelő háztartásonként 50 liter, 86 térfogat-százalékos pálinkát főzethet le adómentesen. 50 o (V/V) fokos pálinka esetén ez 86 liternyi mennyiségre ad lehetőséget egy évben. E fölötti mennyiség esetén a mindenkor érvényes adómértéket kell megfizetni, amely jelenleg , 100% tiszta szesz tartalomra vetítve: 3334.-Ft/L.

Nem adható ki a bérfőzött pálinka kedvezményes adómértékkel, ha a bérfőzető

• a jogosultságára vonatkozó nyilatkozattételt elmulasztja,
• a tárgyévben a kedvezményes adótétellel lefőzethető mennyiséget túllépte.

Háztartás: A háztartás azoknak a személyeknek az összessége, akik függetlenül bármilyen rokoni viszonyoktól (kapcsolatoktól), egy jövedelmi, illetve egy fogyasztói közösséget alkotnak és az életviteli költségeiket folyamatosan, részben, vagy egészben közösen viselik.

Többnyire egy család képez egy háztartást, a leggyakoribb modellek az egy-két szülős egy-több gyermekkel, vagy házaspár gyermek nélkül. Háztartást alkothatnak oldalági, le- vagy felmenő ági rokoni kapcsolatban lévő személyek is ugyanúgy, mintha két barátnő költözik össze, mivel egyedül gazdálkodnak.

Gyümölcstermelő háztartás tagjának az a természetes személy tekinthető, aki:

• a saját tulajdonú, vagy bérleményt képező termőterületen (gyümölcsös művelési ágban nyilvántartásba vett betelepített területen),
• a saját tulajdonú, vagy bérleményt képező lakóingatlan részének tekintett területen (családi ház kertjében, utcafrontján),
• a saját tulajdonú, vagy bérleményt képező hétvégi kert, telek területén (kertjében, utcafrontján) gyümölcsöt termeszt.

Kihozatal: Nem adható ki a bérfőzött pálinka, ha annak mértéke meghaladja a jövedéki szabályozásban meghatározott kihozatali arányszámot. Ez a szabályozás 2013-ban megszünt!

100 kg alapanyagból (100 liter szőlőborból) legfeljebb az alábbi mennyiségekben állítható elő gyümölcspálinka (borpárlat):

1 hLf = 1 L 100 %-os etil alkohol mennyiség

Amennyiben a bérfőzető által átadott gyümölcscefréből a kihozatali arányszámokat meghaladó mennyiségben került a pálinka előállításra, azt a pálinkafőzde a bérfőzető részére csak akkor adhatja ki, ha a lefőzött termék etilalkohol tartalmának a vonatkozó rendelkezések szerinti eredetét akkreditált laboratóriumi vizsgálat igazolja. A bérfőzött pálinkát meg kell semmisíteni, ha a vizsgálati eredmény szerint az etilalkohol-tartalom nem a vonatkozó rendelkezések szerint keletkezett (cukrozott cefre esete).

Kiadható minőség: A bérfőzött pálinka csak jogszabályban előírt minőségben adható ki a bérfőzetőnek (cián, réz, metilalkohol stb. tartalom vizsgálata). Az egészségre ártalmas pálinkát, valamint a végleges elő- és utópárlatot nem szabad kiadni. Ha a bérfőzött pálinka fogyasztásra alkalmatlan és a minőségének javítására irányuló eljárás nem vezetett eredményre, akkor csak szeszüzem részére értékesíthető vagy előzetes bejelentés alapján, a hatósági felügyeletet ellátó vámhivatal ellenőrzése mellett megsemmisítendő.

Származási igazolvány: A bérfőzött pálinka eredetének igazolása, a főzést követően a főzde által kiállított származási igazolvánnyal történik, melyet a bérfőzető köteles megőrizni. A származási igazolvány 15 évig alkalmas a főzető birtokában lévő párlat származásának igazolására. A szeszfőzdének a bérfőzetők részére kiadott bérfőzött pálinka litermennyiségét 86 térfogat-százalékos pálinka literre számítva kell megállapítania.

Bérfőzői nyilatkozatok: A bérfőzető a szeszfőzdének írásbeli nyilatkozatot ad a tárgyévben általa, illetve a vele egy háztartásban élő más bérfőzető által együttesen főzetett párlat mennyiségéről, továbbá arról, hogy az átvételre kerülő bérfőzött párlatból milyen mennyiséget kíván értékesíteni, és magánfőzésben sem ő, sem a vele egy háztartásban élő más bérfőzető nem állít elő párlatot.

A gyümölcscefre lepárlását megelőzően a bérfőzető a bérfőzési lapon nyilatkozik vagy külön, írásban foglalt nyilatkozatot ad át megbízottja útján arról, hogy

• a kierjedt gyümölcscefre nem tartalmaz hozzáadott mesterséges vagy természetes eredetű cukorból, izocukorból vagy mézből származó alkoholt,
• a bérfőzető vagy háztartásának tagja rendelkezik gyümölcstermő területtel (gyümölcsössel, gyümölcsfával).

Bérfőzött pálinka értékesítése: Az adómentesen előállított (max. 86 liter 50o (V/V)) párlat kizárólag a bérfőzető háztartásában való személyes fogyasztás céljára szolgálhat, kivéve, ha az alábbiak szerint kerül értékesítésre. A bérfőzető a bérfőzött párlatot:

• csak az alkoholtermék-adóraktár engedélyese részére, vagy
• palackozva, legfeljebb 2 literes kiszerelésben, zárjeggyel ellátva a külön jogszabály szerinti, saját gazdasága helyén folytatott vendéglátás vagy falusi szálláshely-szolgáltatás keretében értékesítheti (amennyiben a bérfőzető a külön jogszabály szerinti kistermelőnek minősül és megfizette 3334.-Ft/L tiszta szesz tartalomra vetített adót).

Ha a bérfőzető az adófizetési kötelezettségét nem teljesíti, részére a bérfőzött párlat nem adható ki.

Bérfőzés és magánfőzés együttesen: Egy tárgyéven belül a természetes személy vagy bérfőzetőként vagy magánfőzőként (saját lepárló berendezése van) jogosult párlatot előállíttatni, illetve előállítani, és egy háztartáson belül vagy csak bérfőzetőként vagy csak magánfőzőként lehet előállíttatni, illetve előállítani párlatot.

Amennyiben egy háztartásban több bérfőzető vagy több magánfőző él, a jövedéki szabályozásban meghatározott éves mennyiségi korlátok szempontjából az általuk főzetett, illetve főzött mennyiségek egybeszámítandók.